Az Oceanic Airlines 815-ös, Sydney – Los Angeles repülőjáratán valahol félúton a Csendes-óceán felett meghibásodik a fedélzeti rádió, így a pilóták a közelebbi Fidzsi-szigetek felé veszik az irányt, hogy a hibát ott kijavíttathassák. Egy lakatlannak tűnő, trópusi sziget felett azonban – a tervezett útvonaltól mintegy 1000 mérföldre – a gép erős turbulenciába kerül és három nagyobb részre szakadva lezuhan. Az első évad a tengerpartra zuhant törzsrész túlélői szemszögéből ábrázolja a történteket. Az első sokkból felocsúdva néhányan – nem tudván, hogy a berendezések meghibásodtak – elindulnak a sziget belsejében lezuhant orr-részt megkeresni, hogy annak rádióján keresztül hívhassanak segítséget. Az ott még élve talált másodpilótától kapott kézirádióval egy másik csoport indul el a sziget magasabb tisztásai felé, a jobb vételben reménykedve. Kapcsolatba lépniük ugyan nem sikerül senkivel, ám befognak egy 16 éve sugárzott, francia nyelvű segélykérő üzenetet. Mivel ebből következik, hogy a segítség immáron 16 éve nem érkezett meg, a csoport tagjai megállapodnak abban, hogy felfedezésüket – elkerülendő a hisztériát – titokban tartják. Szintén nem mindenki értesül arról, hogy mindkét csoportot támadás érte az erdőben; az elsőt – megölve a másodpilótát – egy füstgomolyag, a másodikat egy jegesmedve támadja meg. A túlélők 72 fős táborából így az alapján, hogy kinek mennyi információ áll rendelkezésére, elkezdenek kiemelkedni a vezető karakterek, a sérültek ápolása kapcsán is pedig különösen Jack Shephard, egy Los Angeles-i sebészorvos. A nézeteltérések a repülőgép étel- és italkészleteinek fogyásával egyre inkább élesednek; a kényszer végül gyűjtögető utakra viszi az életben maradtakat, John Locke vezetésével pedig megindul a vadászat a szigeten élő vaddisznókra. Idővel Locke állandó vadászpartnerévé lesz Boone Carlyle, akivel egy útjuk alkalmával egy földbe ásott, lezárt betonbunkert fedeznek fel. Ugyan innentől kezdve minden idejüket ennek kinyitására szentelik (sikertelenül), azonban – bár jó néhányan érdeklődnek affelől, hogy miért térnek vissza minden vadászatukról üres kézzel – a csoportnak nem árulják el, hogy mivel foglalatoskodnak. A túlélők közül többeket különös álmok és víziók kezdenek gyötörni. Locke egy valószerű álmában egy lezuhanó kisgépet lát, amit később Boonenal együtt egy szikla tetején imbolyogva valóban meg is találnak. A gép bizonytalan egyensúlya azonban megbomlik Boone alatt, amikor az felmászik hozzá, s ő a zuhanás során halálos sérüléseket szenved. Boone végül Jack karjaiban hal meg, aki nem tudja jól ellátni, részben mivel Locke félretájékoztatta őt a baleset körülményeiről. A két vezető karakter ellentéte ezzel kiélesedik, s Locke végül kénytelen lesz felfedni a csoport előtt a kisgép és a bunker létezését is. A repülőgépet mindazonáltal drogcsempészek használták, s az tele van heroinnal – válaszút elé állítva ezzel Charlie Pace karakterét, aki csak a szigeten és Locke erőteljes ráhatására hagyott fel a kábítószerrel. Jack fényes nappal többször is látni véli korábban meghalt apját, s ezen víziói végül egy barlangban felfakadó forráshoz vezetik. A vízhiány miatt és nagyobb biztonságot keresve a túlélők szétválnak: egy részük a barlanghoz költözik, a többiek azonban – bízva abban, hogy egy arra haladó repülő vagy hajó ott könnyebben meglátja őket – a parton maradnak. Köztük Michael Dawson sem távozik a forráshoz; azonban hamarosan már feladja a megmentésükbe vetett reményét és – hogy fiát, Waltot kulturált környezetben, odahaza nevelhesse fel – egy tutaj építésébe kezd. Claire Littleton várandós anyukaként a születendő gyermekével kapcsolatos rémálmoktól szenved, amelyeket elsősorban gyermekének elvesztésétől és szülői alkalmatlanságától való félelmei fűtenek – Jack orvosi véleménye szerint. Időközben a darabokra szakadt repülőgép egyre újabb és újabb darabjait fedezik fel, így előkerül többek között Charlie kedvenc hangszere, a repülőn utazott marsall szállított fegyverei és egy golfkészlet is; a legtöbb dolog azonban Sawyer kezébe kerül, a többiek szerint gyógyszerek is. Így miután ő a csoport kérésére nem adja ki Shannon asztma elleni inhalátorát amikor annak szüksége lenne rá, Sayid – Locke behatására – vállalkozik rá, hogy kínzás árán tudja meg, hol vannak a gyógyszerek. Miután kiderül, hogy a keresett dolog soha nem is volt Sawyernél, Sayid szégyenében önkéntes száműzetésbe vonul, hogy a sziget egy távolabbi pontján a rádiós segélykérést rögzítő francia nő fogságába essék. Sayid tőle értesül, hogy az általuk lakatlannak hitt szigeten eleve is éltek emberek (a „többiek”), illetve Rousseau, a – teljes elszigeteltségben élő – francia nő tőle értesül az Oceanic 815 lezuhanásáról. Mire Sayid kiszabadul, addigra a túlélők táborában megkerül a repülőgép utaslistája is, s ebből – miután azt Hurley összevetette a táborukban élők listájával – kiderül, hogy az egyik „túlélő” nem is volt rajta a repülőn. Az így lelepleződött – „őslakos” – Ethan, eltűnik a táborból, s nem sokra rá elrabolja Clairet és Charliet. Ugyan egy kisebb csapat a felkutatásukra indul, ám csak Charliet találják meg; Claire két héttel később maga jön vissza, s amikor Ethan ismét feltűnik, hogy Claire átadását követelje, a túlélők titkon elhatározzák foglyul ejtését és kivallatását – Charlie azonban hidegvérrel, bosszútól fűtve lelövi őt. Néhány héttel később fekete füstoszlop tűnik fel a sziget túlsó oldaláról, s Rousseau ez alapján figyelmezteti a túlélőket a „többiek” érkezésére. Az eddigre éppen elkészült tutajt így sietve, négy utassal (Michael, Walt, Sawyer és Jin) vízre bocsátják. A fenyegetés hatására Jack és Locke elhatározza, hogy – a biztos búvóhely reményében – a bunkert bármi áron ki kell nyitni; hogy ezt megtehessék, Rousseau egy, a sziget közepén korhadó, régi hajóroncshoz (a Fekete Sziklához) vezeti őket, ahol dinamitot találhatnak tervük végrehajtásához. A bunker ajtajának lerobbantásával azonban csak késő estére végeznek, így a túlélők a barlangban vészelik át az éjszakát, ám a rettegett „többiek” végül nem érkeznek meg – megtámadják viszont a tutajt, amit felgyújtanak, elrabolják Waltot, s a másik három utast otthagyják a vízben veszni.
|